Másnap reggel Kate a telefonjának csörgésére ébredt.A hangos pittyegést többször is elhallgattata a nő,de amikor már legalább hatodjára csörgött kelletlenül felvette.

-Beckett-szólt bele fáradtan.

/-Nyomozó,elárulná,hogy hol a francba van???/-a vonal túlsó végéról,Vaslady az az a főnöke hangja hallatszott,mire Kate azonnal kiugrott az ágyból.

-Asszonyom,ellnézést!Én csak elaludtam!

/Elaludt??Tudja maga hány óra?Fél 13 múlt!Azonnal induljon el a munkahelyére!/-ezzel a vonal megszakadt.

Kate mit sem törődve a hasogató fejével indult el zuhanyozni,majd felöltözni.Mielőtt elindult volna bevett két aspirint,majd az oroszlán barlangjába sétált.Útközben az emlékei közt kutatott.Az utolsó az volt,hogy Lanievel ittak.Dehogy utána mi történt..fogalma sem volt...

           -Apucii,apuciii kellj fel!Már rég elkellett volna vinned az oviba!!-ugrált Alexis az apja ágyán.

-Kicsim..kérlek,hagyd most apucit!-kérte fáradtan Castle-Majd a nagyi elvisz..

-A nagyi már kora reggel ement!!

-Kora reggel?Hány óra??-ült fel az ágyon Rick.

-Apuci,még csak 4 éves vagyok!Honnan kéne ezt nekem tudni?-háborodott fel a kislány,majd az éjjeliszekrényre mutatott-Annyi!

-Két óra lesz!Ó te jó ég...Kicsim,ma már nem megyünk oviba...

-De miért?Mert túl sokat aludtál?

-Igen,tündérem.De ígérem,hogy kárpótollak ezért!Oké?

-Rendben,apuci.Akkor mehetek tévézni?

-Hát persze,életem.

Alexis leszaladt a földszintre,Rick pedig sóhajtva dőlt hátra és próbált visszaemlékezni az éjjszakára.Halványan elmosolyodott amikor eszébe jutott az éjszaka.Ugyan nem emlékezett a nő arcára,de az illata,az érintése és a csókjai mélyen beleégtek a lelkébe.Nem tudta biztosan,hogy bemutatkozott e neki a lány,de a nevére sem emlékezett....

-Istenem,bárcsak láthatnám mégegyszer-suttogta maga elé.

       -Beckett,elárulod,hogy hol voltál az éjszaka?-kérdezte bárgyú mosollyal az arcán Kevin Rayen nyomozó-Lanie azt mondta,hogy egyszer csak eltűntél.Merre jártál?

-Kevin,muszáj ezt most?Szét megy a fejem..-Katenek semmi kedve nem volt beismerni a kollégéi egyben  barátai előtt,hogy semmire sem emlékszok.

-Ugyan,Kate.Tudod,hogy bízhatsz bennem-tette Rayen a kezét Beckett válára.

-Persze,Kev.Csak nem most.Nagyon fáradt vagyok.Vaslady nagyon dühös? 

-Az volt.De már megnyugodott.Azt mondta csináld meg a papírmunkát és tedd az asztalára.

-Meg lesz.Köszi,Kevin.

      A napok teltével Katenek egyre több minden ugrott be az éjszakával kapcsolatban,amiről Lanienek is beszámolt.A nő csodálkozva hallgatta,hogy mi történt a barátnőjével.Ugyan Kate nem emlékezett a férfira,de tudta,hogy vele volt élete legszebb estéje.De nem akart többet találkozni vele,nem mert volna a szemébe nézni úgy,hogy lefeküdt vele pedig még csak a nevét sem tudja.

Rick mindent elkövetett azért,hogy megtalálja az elveszett lányt,de sehogy sem sikerült.A legjobb magánnyomozókat fogadta fel,de egyikük sem talált semmit.

A férfi nagy nehezen feladta a keresést és igyekezett az írással és a kislányával foglakozni.

 

Oldal: Másnap reggel
Castle&Beckett Fanfiction - © 2008 - 2024 - castlekatefiction.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat